Az elmúlt években egyre többet hallani arról, hogy a munkaerőpiacon a diploma mellett, vagy akár helyette is egyre nagyobb szerepet kapnak a valóban használható szakmai készségek. A technológiai fejlődés felgyorsulása, az új munkakörök megjelenése és a folyamatosan változó elvárások miatt a munkáltatóknak ma már nem mindig elegendő azt vizsgálniuk, hogy egy jelölt milyen végzettséget szerzett. Egyre fontosabb kérdéssé válik az is, hogy milyen tudást tud alkalmazni a gyakorlatban.

Készségalapú kiválasztás

A készségalapú kiválasztás, vagyis a skill-based hiring lényege, hogy a munkáltató elsősorban azt vizsgálja, hogy a jelölt rendelkezik-e az adott munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákkal és szakmai tudással. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a diploma elvesztette volna a jelentőségét. Sok szakmában továbbra is alapvető követelmény a megfelelő végzettség, bizonyos munkaköröknél pedig jogszabály vagy szakmai előírás miatt sem lehet megkerülni. Más területeken azonban a diploma önmagában egyre kevésbé jelent garanciát arra, hogy valaki valóban megfelelő az adott pozícióra.

A változás különösen jól megfigyelhető a technológiai területeken. A LinkedIn 2025-ös Future of Recruiting kutatása szerint a készségalapú kiválasztás egyre fontosabbá válik a toborzásban. A LinkedIn adatai alapján 2023-ban a fizetett álláshirdetések 26%-a már nem írt elő diplomát, szemben a 2020-as 22%-kal. Ez ugyan még nem jelenti azt, hogy a diploma nélküli kiválasztás általánossá vált volna, de jól mutatja az irányt: a munkáltatók egy része egyre inkább a jelölt tényleges képességeire kíváncsi. [1]

Ennek egyik oka, hogy maga a munka is gyorsan változik. A LinkedIn 2025-ös Work Change Reportja szerint 2030-ig a legtöbb munkakörben használt készségek mintegy 70%-a változhat. Egy olyan környezetben, ahol folyamatosan jelennek meg új technológiák és új munkamódszerek, egy több évvel korábban megszerzett diploma önmagában nem feltétlenül mutatja meg, hogy egy munkavállaló mennyire képes alkalmazkodni az aktuális elvárásokhoz. [2]

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy recruiter számára egyre fontosabb lehet például egy konkrét technológia ismerete, egy projektben szerzett tapasztalat, a problémamegoldó képesség vagy akár az, hogy a jelölt hogyan alkalmazza a tudását valós helyzetekben. Egy IT-s pozíciónál például önmagában kevés információt adhat az, hogy valaki rendelkezik-e informatikai diplomával. Legalább ennyire fontos lehet, hogy milyen rendszerekkel dolgozott, milyen technológiákat használt, milyen projekteken vett részt és milyen problémákat oldott meg.

A kihívás

A készségalapú kiválasztás ugyanakkor a munkáltatók számára is új kihívást jelent. Ha a diploma és a korábbi munkakörök már nem elegendőek a jelölt megítéléséhez, akkor a kiválasztási folyamatnak is pontosabban kell mérnie a valódi kompetenciákat. Egyre nagyobb szerepet kaphatnak ezért a szakmai feladatok, esettanulmányok, technikai tesztek, strukturált interjúk és egyéb készségfelmérési módszerek. Az OECD 2025-ös elemzése szerint a munkáltatók továbbra is jelentős mértékben támaszkodnak a munkatapasztalatra és a diplomára a készségek jelzéseként, ugyanakkor egyre több vállalat használ vagy tervez használni előzetes teszteket és más olyan módszereket, amelyek közvetlenebbül mérik a jelölt tudását. [3]

A változás a jelöltek számára is fontos üzenetet hordoz. A diploma megszerzése továbbra is értékes lehet, de önmagában egyre kevésbé biztosítja a sikeres elhelyezkedést. A gyakorlati tapasztalat, a folyamatos tanulás és a naprakész szakmai tudás felértékelődik. Különösen igaz ez azokra a területekre, ahol a technológia rövid idő alatt jelentős változásokat hoz. Egy online képzés, szakmai tanúsítvány, saját projekt vagy gyakornoki tapasztalat adott esetben olyan konkrét tudást mutathat meg a munkáltatónak, amelyet egy diploma önmagában nem tud.

A lehetőség

Fontos azonban a másik oldalt is látni. A diploma elhagyása az álláshirdetésből még nem feltétlenül jelent valódi készségalapú kiválasztást. Egy 2025-ös Profession.hu elemzés is arra mutat rá, hogy egyre több munkakörben kerül előtérbe a gyakorlati tudás és a speciális készségek, ugyanakkor a diploma továbbra is sok pozíciónál fontos belépési feltétel. [4] A valódi változás ezért nem pusztán az, hogy egy álláshirdetésben szerepel-e a „felsőfokú végzettség” elvárás, hanem az, hogy a kiválasztás során valóban azt mérjük-e, ami az adott munkakör sikeres betöltéséhez szükséges.

Recruitment szempontból különösen fontos, hogy a diploma valóban szükséges-e az adott pozíció betöltéséhez. Ha egy vállalat olyan végzettséget vár el, amely nem feltétele a sikeres munkavégzésnek, könnyen eleshet olyan jelöltektől, akik megfelelő szakmai tapasztalattal és készségekkel rendelkeznek. Ez nemcsak a jelentkezők lehetőségeit korlátozza, hanem a munkáltató számára is kevesebb potenciális jelöltet jelent. A készségalapú kiválasztás ezzel szemben lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok a jelöltek tényleges tudását és képességeit helyezzék előtérbe a végzettségük helyett.

Összességében tehát nem arról van szó, hogy a diploma értéktelenné válik. Inkább arról, hogy önmagában egyre kevésbé elegendő. A munkaerőpiac folyamatos változása miatt a munkáltatóknak azt kell megtalálniuk, hogy egy adott pozícióhoz mely tudás és készségek valóban nélkülözhetetlenek és ezeket hogyan tudják megfelelően felmérni. A jövő kiválasztásában így várhatóan nem a „diploma vagy készség” kérdése lesz a legfontosabb, hanem az, hogy a kettő közül mikor melyik ad valóban releváns információt a jelöltről. A diploma továbbra is fontos érték lehet. A valódi kérdés azonban egyre inkább az: mit tud a jelölt a diplomán túl?

Hivatkozások

[1] LinkedIn (2025). The Future of Recruiting 2025.
LinkedIn – The Future of Recruiting 2025
– A készségalapú kiválasztás térnyerése, a diploma nélküli álláshirdetések arányának változása és a készségek szerepe a minőségi kiválasztásban.

[2] LinkedIn (2025). Work Change Report: Skills for jobs set to change by 70% by 2030.
LinkedIn – Work Change Report 2025
– A munkakörökhöz szükséges készségek várható változása és a technológiai fejlődés munkaerőpiaci hatása.

[3] OECD (2025). A Skills-First Labour Market – Promoting skills-first hiring and talent management.
OECD – A Skills-First Labour Market
– A készségalapú kiválasztás térnyerése és a munkáltatók által alkalmazott készségfelmérési módszerek.

[4] Profession.hu (2025). Diploma helyett készségek – kik azok az újgalléros munkavállalók?
Profession.hu – Diploma helyett készségek
– A készségek, gyakorlati tudás és alternatív képzési utak növekvő szerepe a munkaerőpiacon.